Kovács Marci kollégám múlt héten a Gemius workshopján vett részt Lengyelországban, ahol a kelet-közép-európai internet penetrációról is szó volt (Filip Pieczyński előadásának elején). Az adatokat elnézve semmi okunk örülni: a 39%-os magyar adattal azonos a bolgár, a román már 1%-kal meg is előzi, csupán Szlovákia 1%-kal (38%), Ukrajna (16%) és a régiónknak nagy jóindulattal sem nevezhető Oroszország (27%) van mögöttünk. Vagyis egy kalapban vagyunk Szlovákiával, Romániával és Bulgáriával.
Az ezredfordulón, még az Informatikai Kormánybiztos által kitűzött cél, nevezetesen hogy régiós lllovasok legyünk, már rég vágyálom csupán, az észt 66%-os, a lett 57%, a cseh 55% elég messze van, és csak kapaszkodunk a lengyel 45% és a szlovén 44% után.
Ha csoportokat kellene felállítani, még akkor is lemaradunk a képzeletbeli dobogóról:
- Észtország: 66%
- Lettország (57%), Csehország (55%)
- Litvánia (48%), Lengyelország (45%), Szlovénia (44%)
- Románia (40%), Magyarország (39%), Bulgária (39%), Szlovákia (38%)
- Ukrajna (16%).
De, ami még elszomorítóbb, hogy az internet penetráció növekedésének a dinamikája sem ad okot bizakodásra. 2005 óta idehaza csak 50%-kal nőtt az internetezők száma, miközben alacsonyabb a kiinduló érték, mint például a hasonló ütemet felmutató Csehországban, vagy Litvániában, tehát lett volna honnan elrugaszkodni és például duplázni. (Románia 371%-os eredményt tud felmutatni 2005-höz képest - igaz egyedüliként lépte át a 100%-ot au EU régióbeli tagjai közül.) És ha ezeket a növekedési adatokat a világ más részeihez hasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy Kelet-Európa messze nem elég dinamikus.
Egy dolog van, ami miatt kicsit örülhetünk, és ez a már megszokott módon a braodband. Az észt (48%) és a szlovén (44%) szélessávú penetráció után hazánk a második képzeletbeli csoportban található Litvániával és Lettországgal (32-34%) együtt. Vagyis míg idehaza gyakorlatilag nincs keskenysávú felhasználó, más országokban még mindig jelentős a számuk (pl. a cseh netezők fele nem szélessávú netező). Ez a 33%-os hazai szint közel megegyezik az írrel (31%) és portugállal (30%), megelőzi a 25%-os olaszt és 7%-os görögöt, de egyébként jellemzően elmarad a legtöbb nyugati országétól, különösen az észak-európai szinttől. Ráadásul idehaza szinte megállt a szélessáv terjedése (2007-ről 2008-ra alig 8%-os a növekedési arány), ami azt a képet vetíti előre, hogy egyelőre beáll a hazai internet penetráció és alig tapasztalható növekedés ("kihalásos" alapon elterjedő internet).
